A kedélyek megnyugodni látszanak, miután Kongóban a kormányzat és az ellenzék aláírta a következő évre szóló megállapodást az ország irányításról. Az egyezmény néhány hónapos politikai bizonytalanság lezárása, amelyet Joseph Kabila elnök – előre jól látható – hatalommegtartó kísérlete okozott. 

A mandátuma lejárt, de elnök maradt.

Kabilának ugyanis 2016. december 19-én lejárt elnöki mandátuma, de a következő választás időpontját technikai-logisztikai okokra hivatkozva 2018-ra akarta csúsztatni. Kongó 2006-ban elfogadott alkotmánya szerint egy elnököt maximum kétszer lehet megválasztani, tehát maximum tíz évig foglalhatja el az elnöki széket. Kabila valójában már 2001 óta irányítja az országot, de az új alkotmány alapján is lejárt az ideje, vagyis nincs alkotmányos módja hatalmának megtartására.

Már a szeptemberi zavargások alkalmával egyértelművé vált, hogy az elnök nem fog egykönnyen lemondani posztjáról. A szeptember 19-20-i kormányellenes tüntetések során az elnök „szóvivői” az állami fegyveres erők lettek, akik 368 letartóztatással válaszoltak. A demonstrációk során 30 ember vesztette életét, és 126-an sebesültek meg.

Elemzők véleménye szerint az elnöknek nem az elnökség megtisztelő volta, vagy a köz szolgálata hiányozna neki: sokkal inkább családja vagyonát és személyes biztonságát félti. A természeti erőforrásokban bővelkedő ország első embere elnöksége alatt meglehetősen gazdaggá tette családját, és több korrupciós ügy szálai is a családtagokig, illetve a bizalmas tanácsadókig vezetnek. A pozíció elveszítése nem csupán a befolyás csökkenését jelenti, hanem büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét is. Más országban is volt rá példa, hogy az elnököt utólag felelősségre vonták tetteiért, erre jó példa Charles G. Taylor, Libéria korábbi elnöke, akit 50 év börtönbüntetésre ítélték.

Joseph Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke. Még csak 45 éves, de már 2001 óta az ország első embere. (forrás)

Tüntetés az elnök ellen

Az ellenzék december 19-ére – amikor biztossá vált, hogy Kabila nem hagyja el az elnöki széket – több városban mozgósította az elégedetlen civileket, és tüntetést szervezett. December 19-én és 20-án a településeken az iskolákat és a kereskedelmi egységek nagy részét bezárták, ezzel biztosítva, hogy ne kerülhessenek veszélybe olyanok, akik az akcióban nem kívánnak részt venni. A demonstrációra az elnök a szeptemberi esethez hasonlóan fegyveres erőkkel válaszolt. Kinshasában a tüntetés alatt 8 civil és egy rendőr veszítette el életét, 113 embert országszerte vandalizmus vádjával letartóztattak.

 Mind a szeptemberi, mind a decemberi Kabila-ellenes tüntetésen életüket kockáztatták a résztvevők. (forrás) A vörös karton mozgalom tüntetői is üzennek Kabilának… de az elnök marad. (forrás)

 Az ellenzék támogatói több városban tüntettek December 19-én és 20-án. (forrás)

A tárgyalás

A kormányzat és az ellenzék közti feszültséget a katolikus egyház képviselői igyekeztek csökkenteni. A mediációt a kormány és az ellenzék képviselői között a Kongó Nemzeti Püspöki Tanács elnöke, Marcel Utembi érsek vezényelte le. Az egyezmény határidejét karácsonyra tűzték ki. Újév közeledtével az érsektől csalódott és türelmetlen véleményeket lehetett hallani, de megérte várni: december 31-én olyan békés megállapodás született, amely mindkét félnek megfelelt.

  A katolikus egyház fontos szerepet játszott a békés egyezmény létrehozásában. (forrás)

A megállapodás

A borongós advent után eljött a béke ideje. A megállapodás alapján Kabila 2017. végéig elnök marad, de tovább már nincs módja állami tisztségét gyakorolni. Az egyezmény ugyanis megtiltja, hogy az átmeneti időszakban az alkotmányt módosítsa, vagy népszavazást tartson a jogköreiről. Az elnök tehát még maradhat, de cserébe a következő miniszterelnököt az ellenzék soraiból kell kineveznie. Az Országgyűlés irányítása alatt megalakul egy Nemzeti Átmeneti Tanács is, amelynek elnöke a 84 éves ellenzéki vezető, Etienne Tshisekedi lesz. Az egyezmény nem csak békét, hanem szabadságot is hoz magával: a politikai okokból bebörtönzött emberek egy részét szabadon engedik, a további ügyek kivizsgálását pedig Marcel Utembi fogja ellenőrizni.

A kedélyek lassanként csillapodni látszanak az országban. Úgy tűnik, hogy mind a civilek, mind a politikai erők elégedettek a megoldással, többen történelmi jelentőségűként tartják számon az eseményeket. Az érsek is optimistán nyitotta az évet: nyilatkozata szerint boldog, amiért sikerült egy inkluzív politikai megállapodást kötni a felekkel, és sikerült megakadályozni, hogy káosz alakuljon ki az országban. Antipas Mbusa Nyamwisi, egy korábbi miniszter azonban egy interjúban kiemelte, hogy a valódi nehézséget az egyezmény szavainak gyakorlatba öntése jelenti, ami nagyban függ Kabila és Tshisekedi politikai akaratától.
 

Írta: Vida Sarolta