Ha a világnap előzményeit keressük, a leghosszabb ideig elhúzódó faji alapon történő, rendszerszintű megkülönböztetést kell jobban megismernünk. Dél-Afrikában apartheid néven vált ismertté a faji elkülönítés, szegregáció politikája. Maga a szó az ott élő holland telepesek, búrok nyelvén faji megkülönböztetést jelent, s ez a kifejezés terjedt el a továbbiakban a történelemben. Az európaiak a gyarmatosítás során az 1600-as évektől kezdődően a mai Fokváros területén telepedtek le az ott élő őslakosok mellé, akikkel szemben fokozatosan elnyomást valósítottak meg. A fehér kisebbség kezében összpontosuló politikai hatalom révén olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek jogilag teljesen megkülönböztették a fehéreket és a feketéket-utóbbiak kárára. Az 1940-es évektől kezdődően törvényi kereteket is adtak a szegregációnak. Ez megmutatkozott a hétköznapi életben például azáltal, hogy a fehérek és a feketék csak külön buszokon utazhattak, illetve külön lakónegyedeket, táborokat, úgynevezett „bantusztánokat” hoztak létre a feketék számára, ahonnan csak engedéllyel léphettek ki. 

1960. március 21-én, egy sharpeville-i bantusztánban 1000 ember kezdett tüntetésbe az utazási okmányok használata ellen. Az alapvetően békés demonstrációt a karhatalom lőfegyverek használatával számolta fel, 69 ember halálát okozva. A nemzetközi közvélemény ennek következtében teljesen szembefordult a Dél-afrikai Köztársasággal, szankciókat, bojkottokat szerveztek.1966-ban az ENSZ úgy határozott, hogy a mészárlásnak emléket állítva nemzetközi világnappá minősíti március 21-ét. A rendszer, ami a lakosság 10%-ának uralmát jelentette a 90% felett, előzményeivel együtt majd 300 évig működött. A súlyos korszak csak 1994-ben ért véget, amikor hosszas polgárjogi küzdelmek után megtartották az első demokratikus választásokat, Nelson Mandelát szavazva meg elnöküknek.

Az európai nagyvárosokban - köztük Budapesten is -, ahol a multinacionalizmus egyre általánosabbá válik, már nap mint nap találkozhatunk különféle bőrszínű, más és más vallási és kulturális közösségekhez tartozó, de tőlünk semmiben sem különböző emberekkel. Az Afrikáért Alapítvány egyik célkitűzése, hogy előítélet-mentes, tolerancián alapuló attitűd kialakításában segédkezzen, melynek egyik eszköze a rendezvényeinken, iskolákban tartott interaktív, személyes tapasztalatokon alapuló szemléletformáló előadássorozat. Hiszünk abban, hogy a különböző szintű oktatási intézményekben, művelődési házakban és kulturális programok keretén belül tartott előadások révén sikerül nemcsak az afrikai, hanem más nemzetek, kultúrák, vallási csoportok felé is nyitott gondolkodásmódot kialakítani, amely a fiatalok, s ezzel a következő generációk alaptulajdonságává válik, ezzel segítve az együttélést a különböző nációk között.

Ha szeretnéd, hogy a Te környezetedben legyenek hasonló előadások, foglalkozások, a további információkért kattints ide.