A CSÁD-TÓRÓL DIÓHÉJBAN

Szerencsés az az ország, amely nagy vízhozamú folyókkal és tavakkal rendelkezik. Az emberek szívesen telepedtek le a folyók mentén, hoztak létre településeket a tavak partján, hiszen a halászattal biztosították az ennivalót, a hajózás pedig lehetővé tette a kereskedelmet, amely egyet jelentett azzal, hogy olyan áruhoz is hozzájutottak, amelyekkel nem rendelkeztek.

Napjainkban a víz szintén stratégiai fontosságú, mivel a helytelen és pazarló vízgazdálkodás, valamint a melegedő éghajlat az édesvizek drámai csökkenéséhez fog vezetni. Ezek a tényezők még a gazdagabb országokat is érintik/ érinteni fogják. Saját országunkban is egyre több figyelemfelhívó kampánnyal találkozhatunk a helyes vízgazdálkodásról, az egyéni felelősségvállalás fontosságáról. Tény, hogy Földünk két legnagyobb száraz kontinense Ausztrália és Afrika. Ausztrália édesvíz források után kutat a kontinens belsejében, de ezidáig még nem jártak eredménnyel.
Afrikában a helyzet mindig bonyolult, számos probléma nehezíti a mindennapokat. Ezen a kontinensen az édesvíz megléte valóban mindennapi lét-kérdés. Olvassátok el, hogy milyen körülménynek vezettek a Csád-tó drasztikus kiszáradásához és milyen lépéseket tettek ezidáig a tó megmentéséért.

A Csád-tó négy ország között terül el: Csád, Kamerun, Niger és Nigéria. Maga a szó azt jelenti a helyiek nyelvén, hogy nagy tó. Afrika második legnagyobb tava volt, mérete a Kaszpi tengeréhez mérhető. Néhány ezer évvel ezelőtt 400 000 négyzet kilométeren terült el, ma már csak 1500 négyzetkilométert foglal el. A tó legmagasabb vízállása sem volt túl magas, összesen 7 méter, de ma már csak másfél. Ennek számos oka van.

A tó kálváriája az utolsó eljegesedés után kezdődött, amikor a sivatag még jóval északabbra terült el, a klíma is csapadékosabb volt és a tavat tápláló folyók is több vizet szállítottak oda. Ez a tó egy ún. lefolyástalan állóvíz, ami azt jelenti, hogy a tápláló folyók hozzák a vizet és a hordalékot is, de nincs elvezető folyó, így a hordalék is benn marad a mederben. Az ország két nagy folyója, ami ezt a tavat is ellátja vízzel, a Chari és a Logone változó vízhozamú. A száraz időszakban alig szélesebbek mint egy kis patak, az esős hónapokban viszont széles folyóvá dagadnak. Ez azt is jelenti, hogy a tó körül az év egy bizonyos időszakában jelentős mocsaras-lápos terület van, majd ezt követően iszapos-homokos száraz a föld.
A Csád-tó többször kiszáradt, majd újra megtelt vízzel a történelem folyamán, de a tudósok többsége úgy véli, hogy a közép ázsiai Aral-tó sorsára fog jutni (kiszáradás, megnövekedett sókoncentráció).

Mivel a Csád-tó egyre inkább zsugorodik, a lakosság a tó egykori medrében mezőgazdasági tevékenységbe kezdett és növényeket ültetett. A mezőgazdasági művelés egyet jelent az öntözéssel, így még inkább kevesebb lesz a tó vize. A vízhiány következtében kialakult társadalmi, egészségügyi, migrációs és egyéb problémák enyhítésére a folyókon hatalmas erőműveket építettek. 30 évvel ezelőtt indították el a Dél-Csád Öntözési Projektet, amely egy erőmű és a hozzákapcsolódó öntözőrendszer kialakítását jelentette. Mire elkészült a csatornahálózat, leapadt a Csád-tó vízszintje.

Újabb terv született: a Chari folyóhoz közel levő Kongó folyóból kívánnak vizet pumpálni az utánpótlást biztosító folyóba. Ezzel egy újabb probléma generálódik: a Kongó vízkészletének ilyen jelentős megcsapolása egy sor kezelhetetlen problémához vezetne.

A kérdés továbbra is kérdés marad: végül sikerül-e megmenteni a Csád-tavat? Úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak az afrikai emberek problémája, nekünk is kell, hogy közünk legyen a tó megmentéséhez. Mentsük meg a Csád-tavat a kiszáradástól, tegyünk minden nap a környezetünkért (pl.: használjunk kevesebb vizet fogmosáskor, mosogatáskor, gyűtsük az esővizet öntözéshez), hogy csodálatos Földünk még nagyon sok generációnak igazi zöld otthona lehessen!

 2015-ben folyamatosan tájékoztatást fogunk nyújtani A fejlesztés európai évéről, a globális víz-problémáról, az erre adható lehetséges válaszokról, Magyarország, illetve a magyar állampolgárok szerepéről a probléma megoldásában, mindezt Vizibility mindenkinek pályázatunk keretein belül tesszük, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogat.

Források: http://pangea.blog.hu/2015/01/04/vegul_kiszarad_a_csad_to_is
www.mindenapiafrika.info/2010/11/23
Wikipédia/afrikai tavak helyzete
Hadtudományi Szemle 2011.4.évf.3sz.: Szalkai Attila: Az édesvíz a fegyveres konfliktusok hátterében nyugat és dél Afrika országaiban.