Vad és zabolátlan, gyönyörű, rejtélyes és félelmetes.

Afrika második leghosszabb folyója, régebbi nevén Zaire.

A Kongó folyó 4700 m hosszú, egy szerény kis csermelyből indul Észak Zambiából, majd egy tányérszerű kanyarral és rengeteg mellékággal gazdagodva ömlik be az Atlanti óceánba. Útja során érinti az Egyenlítőt északról és délről egyaránt, így az egyes szakaszok igen szerencsésen valamelyik esős évszakon haladnak keresztül. Ez állandó vízhozamot és egyenletes vízjárást biztosít a folyónak, valamint kiérdemelte a világ legmélyebb folyamának a titulusát – 260 m. Szélessége pedig 0,5 és 1,0 mérföld között változik.

Összehasonlításképpen a Duna a világ 3. legmélyebb folyója, mivel a Kazany szorosnál 160 m, mélységű, igaz Budapestnél 3- 10 m között ingadozik.

A folyó az ősi Kongói királyságról kapta a nevét, ma két ország nevében is szerepel: a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság.

A folyó hosszú útja során keresztül megy a Kongói Köztársaságon, Zairén, Angolán, Zambián, Kamerunon, és Tanzánián.

A folyó gyönyörű mert 30 vízesés, patak, zuhatag és mocsár teszi változatossá.
 

Rejtélyes az élővilága is, mert 686 halfaj csak itt található, például az elefánthal, vagy egy tüdővel is lélegző hal, amelynek farkában elektromos szerv van, vagy egy olyan halfaj melynek torkában és szájában fogak vannak. És mennyi olyan vízi élőlény lehet még, amit egyáltalán nem ismerhetünk, hiszen több mint 200 méteres mélységben lehetnek ismeretlen édesvízi fajok.

A kongói esőerdő rejti el a pigmeusokat, akiknek több törzse is él itt. A Mbuti törzs emberei a legmagasabbak, 150 cm, de él itt még 3 további törzs az Aka, a Baka és Twa. Ezek alacsonyabb emberek, de kiválóan alkalmazkodtak a mindennapos esőhöz, a párás éghajlathoz és a terepviszonyokhoz.

A folyó szinte minden része hajózható, így nagyon fontos szerepe van a közép-afrikai kereskedelemben. Réz, pálmaolaj, cukor, kávé, gyapot a főbb áruk, de a közösségek és a családok életében is meghatározó. 

Mivel nagy vízhozamú és egyenletes vízjárású kiválóan hasznosítható vízienergia nyerésére is. A Malebo tónál épült meg az első vizíerőmű a folyón. Ha sikerülne egy új gátat is építeni, akkor jelentősen lehetne növelni az erőmű kapacitását.

Borsányi Kata

források: Révai Nagy lexikon
Wikipédia
www.afrikatanulmányok, Gábris Gyula

2015-ben folyamatosan tájékoztatást nyújtunk A fejlesztés európai évéről, a globális víz-problémáról, az erre adható lehetséges válaszokról, Magyarország, illetve a magyar állampolgárok szerepéről a probléma megoldásában, mindezt Vizibility mindenkinek pályázatunk keretein belül tesszük, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogat.