A gyermekházasság az egyik legégetőbb probléma, amely a fejlődő országban élő lányokat érinti. Gyermekházasságnak nevezzük azt a házasságot, amely 18 éves kor alatt köttetik. Ennek a gyakorlatnak számos negatív hatása van a társadalmi fejlődésre, ezért mára már sok országban törvénnyel korlátozzák a gyermekházasságokat, amely a Fenntartható Fejlődési Céloknak is részét képezi. Ugyanakkor továbbra is többre van szükség, mint csupán a törvény általi korlátozásokra. Jelenleg is minden harmadik nő nagyon korán megy férjhez a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Világbank legfrissebben elérhető Demográfiai és Egészségügyi Felméréséből kiderül, hogy a korai házasságot kötők nagy része 18 éves kora előtt, sőt egy jelentős hányaduk már a 15. életévük betöltése előtt házasságra lép. A tendenciákat nézve azonban megfigyelhető, hogy a gyermekként házasodók száma 12%-kal csökkent az elmúlt 25 évben. A lenti ábrából az is kitűnik, hogy a gyermekházasságok száma folyamatosan csökken az országban.

Forrás: World Bank

Azok a lányok, akik szegényebb társadalmi és gazdasági körülmények között nőnek fel, nagyobb eséllyel kötnek hamarabb házasságot. A gyermekházasságok száma magasabb vidéken, mint a városokban; Kongóban régiónként is eltérések figyelhetőek meg. A legalacsonyabb arányban Kinshasa-ban, a fővárosban mennek férjhez gyermekként, a legmagasabb számokat pedig Maniema és Equateur térségében mérték, melyet Kasai-Occidental, Orientale, Kasai-Oriental és Sud-Kivu régiók követnek.

A gyermekházasságok jelenléte szoros összefüggést mutat az alacsony iskolázottsági és műveltségi szinttel. Egyrészről a korai házasság sokszor az iskolából való kiesést jelenti, másrészről a folyamat visszafelé is működik, a több iskolában eltöltött év időben eltolja a házasságok várható időpontját.

A gyermekházasságok és a munkaerőpiacon való részvétel összefüggései komplexek. Egyes országokban a korai házasság csökkenti a munkába állás lehetőséget a magas termékenység miatt. Ott azonban, ahol mélyszegénységben élnek, a nőknek nem marad más lehetőségük, minthogy családi állapottól függetlenül munkába álljanak. Ez alapján nehezen mérhető a korai házasságok közvetlen hatása a munkaerőpiacra, a jelenlegi felmérések szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban alacsony azon nők száma, akik a korai házasság miatt nem dolgoznak. Ezek a munkák azonban sokszor nem, vagy alig jelentenek számukra készpénzes jövedelmet.

Minél hamarabb házasodik egy lány, annál inkább erősebbek az egészségére, oktatására és jólétére ható negatív következmények. A korai férjhez adás jelentősen hat az iskolai előmenetelre, amely sokszor az iskolából való teljes kiesést jelenti. Ez nemcsak a feleség későbbi munkavállalási és kereseti lehetőségeit korlátozza, hanem a születendő gyermekek jövőbeni megélhetési esélyeire is negatív hatással van.

Összességben elmondható, hogy bár csökkentő tendenciát mutat a gyermekházasságok száma, továbbra is nagyon magas azok aránya, aki gyermekként mennek férjhez a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A 18-22 éves korosztályban ez 35,9%-ra rúg. A gyermekházasságok szoros kapcsolatban állnak a szegénységgel, alacsony iskolázottsággal és a rossz egészségügyi körülményekkel. A kutatások azt mutatják, hogy az oktatás az egyik eszköze lehet a gyermekek korai házasságának megelőzéséhez, hiszen az iskolában töltött plusz évek kitolják a házasság időpontját, nagyobb boldogulási lehetőséget biztosítva ezzel a fejlődő országokban élő lányoknak. 

Készítette: Varga Mariann
Forrás: WorldBank (2016): Basic profile of early childbirth in the Democratic Republic of Congo; http://documents.worldbank.org/curated/en/435541468194961000/Basic-profile-of-early-childbirth-in-the-Democratic-Republic-of-Congo

A cikk bemutatta az oktatás fontosságának egy másik aspektusát, a gyermekházasság megakadályozását.
Többet segíthetünk, mint gondolnánk. TÁMOGASD A GYERMEKEK TANULÁSÁT!