A május 15-ére kitűzött akciónapnak nevezett kezdeményezés egy olyan környezeti jelenségre szeretné felhívni a figyelmet, amelyről igen sokat lehet hallani manapság, hiszen a kutatókat, politikusokat, környezetvédőket és talán már a laikusokat is egyre jobban nyugtalanítja a klímaváltozás problémája. Globális veszélyeket tartogat, melyek elkerülése végett nemzetközi szinten is összefogtak a fejlett országok.

A legismertebb a kyotoi egyezmény, melynek keretében a szén-dioxid kibocsátást igyekeznek csökkenteni, bár mivel az ehhez való csatlakozás önkéntes alapú, még nem terjed ki minden országra. Valószínűleg távolinak tűnik még egy esetleges katasztrófa, így egyes országok a profitot hozó termelés egy kisebb részét sem hajlandóak feláldozni a környezetszennyezés csökkentésének érdekében.

A klímaváltozás egyik megjelenési formája a globális felmelegedés, mely azt jelenti, hogy a légkörbe jutó szennyező gázok a légkörön belül megkötik a Földre érkező napsugarakat, melynek eredményeképpen nő a Föld átlaghőmérséklete. Ebből következik, hogy olvadásnak indulnak a jégtáblák, ami értelemszerűen a tengerszint emelkedéséhez, városok elárasztásához vezethet. De nem csak ezzel jár a klímaváltozás. Délkelet-Ázsiában a több csapadék, míg Közép-Ázsiában és Afrika egyes területein a csapadék mennyiségének csökkenése várható. A szélsőséges időjárást is a klímaváltozás számlájára írják fel. A hurrikánok és viharok nagyobb erővel pusztítanak majd, az általuk felkorbácsolt hullámok pedig nagyobb pusztítást okoznak. A növény- és állatvilág átalakulása nyomán eltűnnek az emberi tápanyagforrások, vízhiány, aszály, a termőterületek csökkenése jósolható.A csapadék csökkenésének előrejelzése miatt tehát Afrikát kiemelkedően érinti a klímaváltozás problémája, hiszen a szűkösségéből adódóan a víz igencsak nagy kincs arrafelé.

Afrikában naponta kb. 20 liter jut egy főre, ami összehasonlításképpen Magyarországon 110-140 liter, vagy az Egyesült Államokban kb. 500 liter. Azokat a területeket tekinthetjük vízhiányosnak, ahol az egy főre eső, megújuló vízmennyiség nem éri el az 1000 köbmétert évente. Afrikának főleg az északi, a középső és a keleti része tartozik ide. Jó minőségű vízhez még nehezebb hozzájutni, előfordul, hogy az ott élőknek akár 30 km-t is gyalogolniuk kell a legközelebbi tiszta vízforráshoz. A rossz minőségű vagy szennyezett víz viszont a gyermekhalandóság és a fertőzések, betegségek nagy arányához vezet. Számos esetben még diplomáciai konfliktust, vagy konkrét fegyveres összecsapást is okozott egy-egy folyó, vagy tó birtoklásának, vízhozama biztosításának szükségessége. Ilyen volt például Szenegál és Mauritánia több száz halottat követelő küzdelme a Szenegál folyóért 1989-ben, vagy a Niger folyó, a Csád-tó, illetve a Viktória-tó vizéért különböző afrikai államok között lefolyt incidens.

A tavak kiszáradásának veszélye Afrikában a Csád-tavat érinti a legnagyobb mértékben, ugyanis az egykoron a világ hatodik legnagyobb tava mára már felületének 95%-át elveszítette. Négy ország (Niger, Nigéria, Csád, Kamerun) határvidékén fekszik, így mindegyik szeretne hasznot húzni belőle. A Csád tavat körülvevő medencében megnövekedett népesség és az ezzel párhuzamosan megemelkedett élelmiszerszükséglet miatt egyre nagyobb mértékben használták a tó vízét öntözésre, illetve a tavat tápláló folyók a kevés csapadék miatt kisebb vízhozammal rendelkeztek, így ezeket az okokat tartják elsődlegesen felelősnek a kiszáradásáért.

A vízzel és egészségüggyel kapcsolatos problémák tudatában az Afrikáért alapítvány 2015-ben, a Fejlesztés Európai Éve keretében meghirdetett pályázat során komplex projektet készített Vízibility mindenkinek – Afrika és Magyarország kapcsolata a víz tükrében címmel, mely elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatását. E projekt megvalósításával célunk az állandó, tiszta ivóvízhez való hozzájutás, valamint a szanitáció biztosítása és ehhez kapcsolódó képzések és oktatási programok beindítása, illetve hosszú távon ezzel hozzájárulhatunk többek között a szegénység csökkentéséhez, az egészségügyi színvonal növeléséhez és egyfajta szemlélet- és gondolkodásmód-váltáshoz. A projekt magyarországi megvalósításának részeként tájékoztató, szemléletformáló kampányt indítottunk, melynek keretében többek között Vízibility napot szerveztünk, Afrikát bemutató iskolai roadshow-kat rendeztünk, előadásokat tartottunk a víz fontosságára való figyelemfelkeltés érdekében, illetve számos saját szervezésű rendezvényen vagy meghívottként népszerűsítettük Vízibility programunkat.

Kétségtelen, hogy a klímaváltozás ellen csakis nemzetközi összefogással lehet hatékonyan fellépni, de a jövőbeli veszélyek tudatában hétköznapi életünkben is tehetünk azért, hogy legalább késleltessük a klímaváltozás hatásait, illetve hogy hosszabb távon megőrizzük a Föld jelenlegi erőforrásait. Mi magunk azzal csökkenthetjük a szén-dioxid és más légszennyező gázok kibocsátását, ha az autó helyett pl. tömegközlekedési eszközöket használunk, vagy inkább kerékpárral vagy gyalog közlekedünk, illetve a gázok megkötése érdekében védjük a zöld területeket, és magunk is ültetünk fákat és növényeket. Újrahasznosított anyagokból készült termékeket vásároljunk, és magunk is szelektíven gyűjtsük a hulladékot. Takarékoskodjunk az energiával, hiszen háztartásunkban is bizonyára rengeteg elektromos gépet halmoztunk fel, melyeket valószínűleg nélkülözni is tudnánk, vagy gondoljuk meg, hogy milyen gyakorisággal használjuk azokat.

Te is tennél valami azért, lassítsuk a negatív környezeti változásokat okozó folyamatokat?

Hagyj nyomot Te is!