2008. szeptember 19.

Ez a nap ngamanzoi iskola ünnepélyes megnyitóját követő nap. Az élet és a feladatok nem szűntek meg. Programtervünk szerint nekiálltunk a további ügyintézéseknek és a tervezett programnak. Az első legfontosabb dolog az volt, hogy kabindai korház gyógyszeradományát kellett minél hamarabb eljuttatni légiszállítmányként egy Mbuji Mayi nevű városba, a magyar származású Dr. Richihez. A gyógyszerész felajánlotta a segítségét, így sikerült eljuttatni a gyógyszeradományt a szállítmányozó céghez. Nagyon izgultunk, mert nem tudtuk mennyibe fog kerülni a több mint féltonnányi gyógyszer szállítása. A költség magas volt annak ellenére is, hogy az alapítvány kedvezményben részesült. A feladás igen gyorsan zajlott le, meg voltunk elégedve a precíznek tűnő ügyintézéssel. A szállítmányozó megígérte, hogy már másnap Mbuji Mayiba lesznek a csomagok, melynek érkezéséről Dr. Richi is értesült, aki nagy mennyiségű élelmiszert vásárolt a korház számára. Korainak bizonyult az öröm, mert sem a szombati, sem a vasárnapi napon nem érkezett meg a gyógyszerszállítmány annak ellenére, hogy értesülések szerint már fuvarlistán szerepelt. Elküldtük egy szociális munkatársunkat a szállítmányozó céghez még vasárnap délután, akinek a közbenjárásával már a keddi reggeli teherszállító géppel megérkezett a várva várt csomag.
A szállítmányi ügyek intézése után, a de la Rive partner kórházban dolgozókat és a betegeket látogattuk meg, a nekik szánt gyógyszert és élelmiszert sikerült átadni. Az új főorvos szeretetteljesen fogadott bennünket, természetesen a régi is ott volt, bár ő már máshol dolgozik. Ennek ellenére nagyon jó barátságot kötöttünk vele, Béres úr meghívta őket egy társadalom tudatosítási projekt kapcsán Magyarországra. Dr. Ndemere úr azonban csak Kenyáig jutott el, mert visszautasították a vízum kérelmét.
A Rive kórházban nem sok minden változott azóta, amióta ott jártunk, kivéve, hogy most nem voltak ápolók. Pár napja sztrájkolnak az alacsony fizetések miatt, ebből adódóan sok beteg kényszerült haza menni, mert addig legalább a hozzátartozói tudnak róluk gondoskodni. A súlyos állapotban lévő fekvő betegek nagyon örültek az élelmiszernek és a gyógyszerkészleteknek, melyhez ingyen hozzájutottak.