2009. szeptember 03.

Ma Papa Simon Pierre (az alapítvány kongói vezetője) kérésére vezetői körben a szállásunkon dolgoztunk, nem az iskolában. Sikerült egy két kényes kérdésben döntenünk, pl. a "Szocálisan különösen rászorult" diákok elbírálási folyamatát és tandíj hozzájárulását illetően. Ez ugye azért elég kényes ügy, mert az egész iskola szociálisan rászorult gyerekek támogatására jött létre - tulajdonképpen mindenki jelentkezhetne ezért a lehetőségért, és tavaly elég sok bonyodalmat és visszaélést is okozott ez az iskolában. Azt a minimális szülői tandíj hozzájárulást, amit be kellett vezetnünk, elvileg mindenkinek ki kell tudni fizetni, de azért itt is vannak még szegényebbek, még rosszabb helyzetűek, mint az átlag, akiknek France meg akarta hagyni a teljes ingyenesség lehetőségét. Ezt az iskola létszámának 10 %-ára tudjuk kiterjeszteni, és személyes látogatás és egyéb más szempontok szigorú elbírálása során bizonyosodunk meg a jogosságról. A szociálisan különösen rászorult gyerekektől ill. szüleiktől szemléletváltás gyanánt egy kis fizikai/szellemi önkéntes-munkát fogunk majd kérni, hogy megtanulják becsülni és értékelni az általunk adott ingyenes tanulási lehetőséget.
Délután France és Papa Simon Pierre további tárgyalásokra mentek a városba, Angelika addig az otthoni munkákat látta el, mint pl. mosás. Ez ugye itt áram híján csak kézzel lehetséges, úgyhogy egy-két órát rá kell szánni hetente kb. két alkalommal.