Vissza

Útinaplók

Afrika mindenkiben más nyomot hagy. Nincs két egyforma ember, aki ugyanúgy mesélné el mindazt, amit itt látott, átélt. Útinaplónkból megtudhatja, kire milyen hatást gyakorolt ez a különleges ország, a maga egyedi, utánozhatatlan kultúrájával, meseszép tájaival. A humanitárius turizmus résztvevői éppúgy megosztják gondolataikat, érzéseiket, tapasztalataikat, mint azok, akik az Alapítvány munkája kapcsán már hosszabb ideje itt tartózkodnak.

Áram-víz: Hol volt hol nem volt

2009. szeptember 15.

Ma iskolai napunk volt (legalábbis Angelikának), de még előtte reggel beszéltünk France egyik unokanővérével, aki a kisfiát a közelbe hordja óvodába, hogy délelőttönként miután letette a fiút az oviban, eljön hozzánk és vigyáz Olivérre, amíg nem kell a fiáért mennie. Így Angelika legalább délelőtt tudna a munkára koncentrálni rendesen, és Olivérnek is jobb lenne, ha otthon játszhatna, nem pedig vagy a kocsiban ül, vagy az árvaházban várja, amíg anyukája végez. Úgy néz ki ez a legjobb megoldás, mert Olivér még túl kicsi ahhoz, hogy oviba küldjük, és megnyugtató módon csak úgy bízhatjuk rá valakire, ha teljesen oda tud rá figyelni, mert elég eleven.
Az iskolába gyalog mentünk Jean-Luccel, Olivérrel a hátamon. Most már jól ismerjük az utat, és előre tudható, hogy Olivér a felénél el fog aludni. Most is így volt, így mikor odaértünk, még Jean-Luccel aludt egy kicsit, utána meg egy keveset velem volt, aztán meg az árvákkal játszott. Annyira jól lekötötték, hogy ma alig zavart a munkában. Sikerült egy alapos megbeszélést tartanunk vezetőségi körben.

France a városban internetezett napközben, annyira "megörült", hogy végre kapcsolatba kerülhet az otthoni kollégákkal, ill. intézheti az otthoni ügyeket, hogy közben egész nap elfelejtett enni és inni. Ez sajnos tipikus nála, megszűnik körülötte a külvilág, ha dolgozik, még magáról is megfeledkezik. Na mindegy, egy kis esti gyomorfájással megúszta.
A szállásunkon amúgy két napja nincs áram, már kezdtünk aggódni, hogy hogyan fogjuk feltölteni a laptopokat másnapra. Megettük a vacsorát gyertyafénynél, kezdtem készülődni a gyertyafénynél tűzön melegített vízzel való fürdetésre, amikor visszatért az áram. Ez itt nagy örömujjongást vált ki az utcában, mindenki feléled, bekapcsolják a lámpákat, a tv-ket, beindulnak a mosógépek, ahol van, a vízmelegítők és a főzőlapok, töltődnek a telefonok és pörögnek a ventillátorok. Egyébként kb. kétnaponta van víz, és áram is. Általában szerencsére nem egyszerre kapcsolják ki, úgyhogy ha pl. nincs áram, legalább zuhanyozni lehet - hideg vízben, vagy mosni. Ha meg nincs víz, de van áram, akkor ihatunk egyszerűen meleg teát reggel, ill. lehet vasalni, dolgozni a laptopokkal. Általában mindenre sor kerül még pont azon a határon belül, ami kibírható.

Galériák Tekintse meg a projekthez kapcsolódó képeinket