2009. szeptember 25.

Ma az új alapítványos terepjáróval vittek a suliba. Sikerült a régi kisbuszt eladni és egy praktikusabb terepjárót (3 sor üléssel- ami min. 8 személyt tud így vinni) beszerezni még az esős évszak előtt. Egyenlőre még mindkét kocsi hébe-hóba nálunk van, amíg János bácsiék missziója tart, aztán végleg megválunk a busztól. France-ék jól megérkeztek Gomába, már látogatást is tettek a menekülttáborban még tegnap, de hogy ma mit intéztek még nem tudom. Én (Angelika) a suliban tovább folytattam az osztálynaplók gyerekkódokkal való ellátását, amiből az osztályfőnökök tudni fogják, hogy ki iratkozott be. Ezen kívül beszéltem az árvaház egyik dolgozójával, aki elmondta, hogy Naomie-nak eléggé súlyosbodik az állapota – annak ellenére, hogy minden vizsgálatot megcsináltunk és szedi a gyógyszert, amit felírtak. Most már az egyik szeme is be van gyulladva, alig lát vele. Hétfőn újabb fejlemények várhatók, valószínűleg kórházba fogjuk vinni. Köszönjük a Naomie gyógyítására küldött adományokat!!!!!
Délután a városba jöttünk Olivérrel együtt, aki most mikor ülök az internetkávézóban, szépen alszik a kocsiban. Rendes gyerek, igazán nem lehet rá panaszunk.  Még az éjszakai bőröndrámolásra sem ébredt fel, mielőtt France Gomába ment. 