2010. augusztus 24.

Angelika: A megérkezésünk óta ez volt a második munkanapunk. Mindenről részletesen beszámolunk, de előtte hadd soroljuk fel a mostani (4 hónaposra tervezett) missziós út céljait:
1. Folytatni a pedagógiai és adminisztrációs reformot
2. Új szakokat beindítani (szabás-varrás, kiegészítő informatika, mezőgazdaság)
3. Megépíteni az iskolaépület 2. blokkjának földszinti részét (ahol helyet kap több iroda és 3 szaktanterem is)
4. Az árvaházban javítani a higiéniai körülményeken és bevezetni a működési reformot a gyerekek egészségesebb életvitelének kialakítása érdekében
5. Megvásárolni az árvaház épületét és a hozzá tartozó területet.

További fontos események az Alapítvány kongói életében:
• Nagy Lóránt Bendegúz építészmérnök érkezik 6 hónapra önkéntesként szeptember végén
• Földi Mariann WHO-szakember érkezik 2 hónapra - szintén önkéntesként - október 10-én
• Sor kerül egy újabb humanitárius turista útra október 19-november 4. között
• Béres János érkezik 2 hetes adományozó körútra november végén
• Egy pályázat függvényében 6 fiatal önkéntes érkezhet Kongóba 6 hónapra januártól. Az ő érkezésükre elő kell készítenünk mindent, ez is része a missziónknak.

Az utazás jól sikerült, bár a repülőút nagyon hosszú volt a luandai (Angola fővarosa) megálló miatt. Este 11-re értünk a szállásunkra, ahol minden helyet elfoglalnak az irodabútorok, varrógépek, írógépek, számítógépek, ruhák, székek – úgyhogy mozdulni is alig tudtunk. Azért ne aggódjatok, mostanra már mindennek megtaláltuk a helyét, így újra otthonosan érezzük magunkat az alapítványos házban.
3 napig folyamatosan volt áram is és víz is, már kezdtük azt hinni, hogy változott valami, de aztán visszaállt a régi rendszer: egyik nap van, másik nap már nincs víz és áram.

- Események az iskolában és a La Providence árvaházban:
Pénteken meglátogattuk az iskolát és az árvaházat. Találkoztunk a gyerekekkel, akik egy táncos műsorral köszöntöttek minket. Rigean Kabwende (beteg árvánk) nagyon sovány. Annyira lefogyott, hogy alig ismertünk rá. Azóta is azon jár az eszünk, hogyan segíthetnénk, hogy meggyógyuljon. Megrendítő volt látni, hogy mekkora akaraterő van benne betegsége ellenére is. Nem hagyja magát legyőzni, minden erejét összeszedte, hogy végig tudja táncolni a műsort a többiekkel, ha óvatosabb mozdulatokkal is. Engem (France) mélyen megérintett, amikor kiállt mindenki elé és elmondta a beszédét mely így hangzott: "Papa France és Mama Angelika, sokáig szenvedtem a betegségtől és a ti jelenlétetek megkönnyebbülést és reményt ébreszt bennem, hogy együtt mindent megteszünk, hogy meggyógyuljak." Ilyen szavak után - ha lehet - még elkötelezettebben küzdünk Rigean gyógyulása érdekében. Egyelőre azt vezettük be, hogy a saját konyhánkról mindennap viszünk valamit, ami éppen van az ellátáshoz, és ami kiegészíti az árvaházi étkezést. Ezen kívül kap roboráló készítményeket, vitaminokat, amit Magyarországról vittünk. Reméljük, segíteni fog. Az árvaházban a gyerekeknek nagyon sürgősen le kellene cserélni a szivacsaikat, mert teljesen elhasználódtak (sajnos elég sokba kerül: 770 $), és a konyhában is áldatlan állapotok uralkodnak - legalábbis Európához viszonyítva. Új tányérokra, evőeszközökre és konyhai edényekre lenne szükség. Ráébredtünk, hogy egy árvaházat úgy lehet jól működtetni, ha számolunk azzal, hogy időnként bizonyos berendezéseket cserélni kell, mert nemcsak lassan elhasználódnak, hanem elfogyhatnak vagy tönkre is mehetnek. Ettől talán még sürgetőbbé vált az iskolakezdési csomagok megvásárlása (egyenruha, cipő, tanszerek, tankönyvek, táska), amelyek 3-szor 15$-ba kerülnek gyermekenként. Mama Léontine vállalta az egyenruhák megvarrását, melyből mindenkinek két rend lenne, így tudnák váltogatni, ha az egyik mosásban van.

- Vendégfogadás:
A hétvégén várt és váratlan vendégek tömkelege lepte el a házunkat, köztük sok-sok gyerek is, akik Olivérhez jöttek – az unokatestvérei Matadiból és az itteni barátai. :-) Szóval rögtön megkaptuk az első dózist az afrikai látogatási szokásokból. Pl. 5 fő helyett – akiket ebédre vársz - megjelennek 10-en, aztán másnap reggeltől estig egyenként vagy kettesével szállingóznak folyamatosan… Hát nem volt egyszerű a kongói életformára még át nem állt aggyal tolerálni ezt az egész "kedvességet". :-) Aztán vasárnap este, mikor minden vendég elment, átmentünk az árvaházba. Átadtuk a gyerekeknek szánt ajándékokat – egyik támogatónktól saját kezűleg készített füzetborítókat kaptunk, és egy-két apróságot, amit az árvaháznak hoztunk. Rigean állapotáról is kicsit többet megtudtunk, mint első nap, és elkezdtük adni neki a vitamint. És kicsit oldottabb hangulatban tudtunk egyet játszani és mesét nézni a laptopon – mert a Kisvakondot nagyon szeretik.

- Kezdődik a munka:
A hétfő reggel a szokásos vezetői értekezlettel kezdődött. France felvázolta a 4 hónap alatt várható programokat, elképzeléseket a vezetőknek (Papa Simon és M. Albini), akik aztán reflektáltak rá (nagyon pozitívan és lelkesen), ill. beszámoltak a saját területüket érintő helyzetről, fő kérdésekről.
Délután az iskolába mentünk egy hosszabb terepszemlére. A fabódéból Totoék (az informatikus és a könyvelő) átköltöztek egy hűvös, szellős tanterembe a nyári szünet erejéig, de sajnos a tanévkezdés után vissza kell mennünk a "dobozba", ahol meg fogunk főni napközben. Mama Liliane, a könyvelő-pénztárosunk már előre szenved tőle, amit teljesen megértek. Eléggé rosszak a körülmények, alig kapunk levegőt bent, annyira nem jó a szellőzése. Nagyon várjuk már azt a történelmi pillanatot, amikor átköltözhetünk az új kőirodába, ahol lesz levegő, mert egymással szemben lévő oldalon lesznek az ablakok, hogy jól átjárja a "természetes légkondi" a helységeket. De ehhez előbb még szponzort kell találnunk. Az iskola 2. blokkjának tervezett földszintje az irodákon kívül két szaktantermet is magába foglal majd a számítógépeknek és a varrógépeknek. Az épület tervezett költsége összesen 103.000 $.

Kedden délelőtt az iskolában tartottunk iskolai szintű vezetői értekezletet, ahol az évkezdéssel kapcsolatos feladatokról beszéltünk. Ezen kívül Toto megkapta az új adatbázist, amit Kocka András önkéntes programozónk és Angelika készítettek Magyarországon. Ezúton is köszönjük a szép munkát! Toto az idén már ebbe a programba viszi fel az újonnan beiratkozó diákokat, és ebbe rögzíti a gyerekekkel kapcsolatos összes iskolai információt, eseményt.

Sajnos Olivér a nagy hétvégi gyereksereggel a játék közben elég nagy adagot kapott az afrikai porból, emiatt hasmenése lett, hányt is azóta egyszer-kétszer, úgyhogy délután elvittük az orvoshoz, aki felírt neki gyógyszereket a férgek és hányás, hasmenés ellen is. És persze most már odafigyelek, hogy ne játsszon a porban, és piszkos kézzel ne nyúljon a szájához, stb. Nem kell azért aggódni, ez is hozzátartozik a környezetváltáshoz és a szervezet egy idő után hozzászokik az itteni baktériumokhoz.

Egyenlőre itt tartunk, csípnek a szúnyogok és sok a kipufogógáz az utakon, de legalább éjjel - vagy inkább hajnalban - csend van; nagyobb, mint Budapesten.