Útinaplók
Afrika mindenkiben más nyomot hagy. Nincs két egyforma ember, aki ugyanúgy mesélné el mindazt, amit itt látott, átélt. Útinaplónkból megtudhatja, kire milyen hatást gyakorolt ez a különleges ország, a maga egyedi, utánozhatatlan kultúrájával, meseszép tájaival. A humanitárius turizmus résztvevői éppúgy megosztják gondolataikat, érzéseiket, tapasztalataikat, mint azok, akik az Alapítvány munkája kapcsán már hosszabb ideje itt tartózkodnak.
Repülőjegyünk nyertese: Margó
2012. december 11.
Az alapítvány által működtetett kinshasai iskola olyan profi módon látja el a gyerekeket a lelkes tanárok segítségével, ami engem teljesen elvarázsolt. Virágcsokorral köszöntöttek bennünket, de a gyerekek csillogó szeme is benne volt a virágok szirmában. Nekem olyan érzésem volt, mintha fekete gyöngyszemek gurulnának felém. Felemelő érzés volt közöttük lenni.
Az árvaház szépül: az új fürdő részleggel nagyon szép a csempés tusoló, és a WC már félkész volt eljövetelünkkor.
Margó véleménye Kongóról:
"Fekete Afrika nagyon színes élményei kavarognak bennem. Az alapítvány által működtetett kinshasai iskola olyan profi módon látja el a gyerekeket a lelkes tanárok segítségével, ami engem teljesen elvarázsolt. Virágcsokorral köszöntöttek bennünket, de a gyerekek csillogó szeme is benne volt a virágok szirmában. Nekem olyan érzésem volt, mintha fekete gyöngyszemek gurulnának felém. Felemelő érzés volt közöttük lenni.
Az árvaház szépül: az új fürdő részleggel nagyon szép a csempés tusoló, és a WC már félkész volt eljövetelünkkor. Az előmunkákban segítettünk. Az udvaron focipályát alakítottunk ki közösen, és fűmagot szórtunk ki. A gyerekeknek mikuláscsomagot készítettem, december 7- én kapták meg az árvaházban.
A szegénynegyed sötét utcái a mi baráti mosolyunktól egy kicsit vidámabbá váltak, mindenkit úgy köszöntöttünk, mintha már régi barátok vagy ismerősök lennénk.
A legszívszorítóbb élményem az volt, amikor egy kirándulás során nagyon szegény faluba tévedtük és még egy üveg vizet sem tudtunk a helyieknek adni. Így is barátként fogadtak bennünket, sőt a sütnivaló banánjukat a kezembe adták ajándék címén, pedig nagy valószínűséggel az a napi élelmük volt. Persze visszaadtam a főzőcskéző embernek, és baráti öleléssel köszöntem meg.
Azt láttam, hogy a kongói emberek gyémánt keménységűek küllemben és jellemben egyaránt.
Köszönöm a páratlan élményt, amiben részem volt!"