2006. szeptember 12.

Ma már több kisebb csapatra osztódva párhuzamosan zajlottak az események.

Az egyik csapat a Hajanlcsilag Alapítvány tervezett programjait valósította meg.

Résztvevői Jenő bácsi, János bácsi, Ádám, Lincsi és egy sofőr, általában Sampard.

A másik csoport az Afrikáért Alapítvány előkészítő csoportja, főleg France és Marci, akik a különböző hivatalokat járják, emellett a napelemesek, akik a megnyitó előtt rohamléptekben kell, hogy telepítsék a rendszert, hogy be tudjuk mutatni, és végül András és Matyi mint önkéntes támogató és egyben turista.

Reggel "tömegdemonstrációt" tartottunk a helyi szállítmányozó cégnél, akinél több mint egy hete vesztegelnek a napelemrendszerünk kellékei, és emiatt Laciék nem tudnak dolgozni.

France határozott fellépése és a tömeg (Matyi, András, Angelika) egyenpólós felvonulása hatásos volt, így du. 1 óra felé elvihettük a csomagjainkat.

Közben összebarátkoztunk az ottani dolgozókkal, akiknek nagyon tetszett az Alapítvány tevékenysége, és érdeklődtek, hogy hogyan lehetne belépni.

Amíg Matyi, András és Angelika várták a vámolást, addig France és Marci megbeszélést tartott a külügyminiszterrel és az oktatási miniszterrel, valamint találkoztak a legnagyobb helyi telekommunkiácis cég, a VodaCom vezetőjével is. Mindhárom találkozó rendkívül eredményesen zajlott: a két miniszter elismerőleg beszélt az alapítvány eddigi munkájáról, és felajánlotta annak a lehetőségét, hogy az alapítvány a minisztériumokkal mint partnerekkel működjön együtt.

Számunkra ez számos könnyebbséget fog jelenteni a helyi adminisztrációhoz és hitelesebbé teszi a tevékenységünket.

Az Oktatási Minisztériumban ígéretet kaptunk arra, hogy a korábban már benyújtott dokumentációinkat, és azóta is foylamatban lévő ügyünkkel végre valahára foglalkozni fognak.

A VodaCom-ról kiderült, hogy évek óta maguk is komoly szociális munkát végeznek, és számos területen egyeznek céljaink. Jó volt látni, hogy nem csupán arculat formálás céljából támogatnak szociális projekteket, hanem rendkívül tájékozottak a legsürgetőbb igényeket illetően. Pl. országszerte látják el padokkal az iskolákat, amelyeket egy olyan műhellyel készíttetnek, ahol utcagyerekeket foglalkoztatnak.

Végre sikerült befejezni a meghívókat is: még kb. 20 általános meghívót nyomtattunk, amin nem volt név. Közben az internetkávézó titkárnőjét, aki egébként újságíró végzettségű, annyira sikerült belelkesíteni a munkánkkal, hogy megígérte, hogy eljön az iskolamegnyitóra. Emellett egy másik kolléganőjével együtt be is léptek az alalpítvány tagjai közé, így a kinti önkéntes kör is két új lelkes taggal bővült.

Ma voltunk a piacon megvásárolni a dekorációs kellékeket is. Ebben France egyik unokahúga segített, aki Angelikával és Andrással ment el megvenni minden szükséges dolgot. Vettünk művirágból virágfüzéreket, lampionokat, és plafondíszeket is. Elég gyorsan kiderült, hogy András nem akar megmaradni a csendes kívülálló szerepében, így egy nagyon hasznos gakorlati segítővel bővült az előkészítő csapatunk.

Ildikó kiegészítése:
Egy 11 fős európai csapatot, plane, ha különböző feladatok végrehajtása miatt érkeznek Kongóba, nehéz elkalauzolni, ellátni a logisztikai feladatokat, ételről, közlekedésről, kisérőről, tolmácsról, stb. Gondoskodni mindegyik csapat számára az általános feladatok mellett.

A dolgot az itteni időszemlélet és általános bizonytalanság is neheziti. A kedd reggelre megigért harmadik kocsi, egy mikrobusz lerobbant, és nem sikerült másik autót szereznünk a nap folyamán. Igy a délelőtt kisebb fennakadásokkal telt. Délután a "Hajnalcsillagos" csapattal, - én a következőkben csak igy fogom hivni- sikerült két projeketet is előkészitenünk.

A Caro Árvaház hat darab összeszerelhető, mobil árustó kocsit kapott a Hajnalcsillag Missziós Alapitványtól.

Az alapítvány részéről a kezdetektől fontosnak tartottuk, hogy az Árvaháznak önfenntartó tevékenységet biztositsunk, mellyel hozzájárulnak az Árvatámogatási program kapcsán az intézménynek adott havi támogatáshoz. Pár hónappal korábban az árvaház közelében élelmiszerüzletet nyitottunk. Az élelmiszerüzletet most a Hajnalcsillag Missziós Alapítvány jóvoltából feltöltöttük árukészlettel, a helyi igényeknek megfelelően rizst, lisztet, cukrot, mosószert, tejport, konzerveket, szappant, higiénés eszközöket vásároltunk. A élelmiszer raktárat a kisboltban alakitottuk ki. Az árusitó kocsik helye az árvaházban van.

Délutánonként a kiskocsikat a boltban fel lehet tankolni a termékekkel, és árulni a környéken. A terepre tervezett mobil kiskocsi könnyen használható a környékbeli dimbes-dombos utakon, ahol a kocsikkal elérhetőekké válnak azok a porták is, amelyeknek a környékén eddig nem volt élelmiszer üzlet, hanem az ott lakóknak el kellett sétálniuk a legközelebbi főútig, ahol be tudják szerezni mindazt, amire szükségük van.

A bevásárlás után látogatást tettünk a Hospital de la Rive nevű kórházban. A kórház a Kongó folyó partján található, leprás betegek gyógyítására specializálódott. A kórház területe két részre oszlik, egyrészt a kórház területén betegszobákban a gyógyulófélben lévő betegeket ápolják. Másrészt a terület másik felén egy lepratábor üzemel.

A kórház épülete és épületének állapota nem rossz. A főorvost, Mr. Musafirit felkészült és lelkes orvosnak ismertük meg. A Hajnalcsillag Alapitvány már korábban is támogatta a kórházat és újbóli adományozást ajánlott fel. Ezúttal nagymennyiségű gyógyszert-kötszert és élelmiszerosztást késztettünk elő.