Útinaplók
Afrika mindenkiben más nyomot hagy. Nincs két egyforma ember, aki ugyanúgy mesélné el mindazt, amit itt látott, átélt. Útinaplónkból megtudhatja, kire milyen hatást gyakorolt ez a különleges ország, a maga egyedi, utánozhatatlan kultúrájával, meseszép tájaival. A humanitárius turizmus résztvevői éppúgy megosztják gondolataikat, érzéseiket, tapasztalataikat, mint azok, akik az Alapítvány munkája kapcsán már hosszabb ideje itt tartózkodnak.
Április 2
2004. április 02.
Szép napra ébredtünk.
Ugyan a sofőrünk a tegnap este megbeszéltek ellenére cserbenhagyott bennünket, sikerült másik kocsit találnunk és nyakunkba vettük a várost. Ellátogattunk a Hospital Generale de Kinshasá-ba. Találkoztunk Angéla nővérrel, aki 1952 óta él Kinshasában és segíti a szegények ügyét nap mint nap.
Elmentünk az egyik helyi TV-csatorna - RAGA- igazgatójához, Sergehez segítséget kérni tőle filmezési engedély ügyében. Összeismertetett bennünket Landuval, aki segít az engedély beszerzésében. Landu a yaka törzs tagja és a tradícionális hagyományok őrzője, továbbadója. Előadóművészként társulatával azon fáradozik, hogy bemutassa a hagyományos rítusokat. Idézem: "Az életem a folklór, a kultúra." Szívemből beszélt.
Vasárnap látogatást teszünk nála, Kinshasától 60 km-re él egy kis faluban. Du. 5 órakor a Nemzetközi Vöröskereszt Irodájába mentünk egy találkozóra Carla Addah-val. Carla fiatal libanoni származású lány, 5 hónapja él Kongóban. Küldetése egy évre szól, előtte Irakban dolgozott. Az ICRC elsősorban a civilek védelmével foglalkozik krízishelyzetekben, így alapítványi ügyben nem volt közös nevezőnk. Ennek ellenére segítőkész volt, ellátott minket jótanácsokkal és címekkel.
