2006. március 20.

Ma eső előtti fülledt meleg levegő volt. Reggelünket ismételten az épitkezésen kezdtük, az alapásás előtti szintezés vette kezdetét, illetve a telkünkön lebontott ház elhordása. Sanyi a dolgozó brigáddal maradt, hogy erősítse őket, France és Ildikó a még szükséges alapanyagok beszerzése végett indultak a városba, én pedig Mishkaval mentem gyerekeket látogatni. Ma is sokat gyalogoltunk, de most nem tűnt annyira fárasztónak. Ma még a múltkori látogatásnál is szegényebb környzetet ismertem meg. A házak itt nem is valyogbol, hanem vaslemezekbol vannak osszerakva, joval kisebbek, mint a multkor latottak, az emberek is szegenyesebb ruhakban vannak. Errefele eleg nehez megtalalni az utcakat, hazakat, nehol egeszen kulonos a hazszamozas. Igy mindig egy-egy ottlako es a kornyeket ismero gyermek szegodott hozzank, aki megmutatta, hogy merre talaljuk egyik-masik csalad hazat. Mar sok ismeros utca van, illetve gyerekek kozul is a College Ohniel-be delutan visszaterve mar sok ismeros arc mosolygott vissza ram. Sok helyen nem talaltuk a gyermeket otthon (piacon volt vagy elutazott vagy eppen fertozo beteg es nem engedtek oda hozza). Erdekes, ki hogyan reagalt a fotozasra. Legtobben megkertek, hogy varjunk egy keveset, es gyorsan megkerestek a legszebb papucsokat, azt vettek fel a neha egeszen hianyos oltozetukhoz. Fantasztikus Rengeteg szinu, szabasu, meretu.?papucsok vannk errefele
Volt egy kislany, aki ma nem volt hajlando a gep ele allni, mivel megijedt tolem, fehertol. Be is rohant a hazukba, anyukaja probalt beszelni vele, aminek az eredmenyekkeppen 10-15 perc mulva le tudtam fotozni. Az emberek egyebkent szeretettel fogadnak, bevezetnek a lakasukba, nyitottak. Nincs mit felteniuk. Talan ezert is errefele nincsenek keritesek, sot, hazajtok sem, sok helyen csak egy fuggony tolti be az ajto szerepet.
A hazak berendezesei viszonylag heterogenek: mig valahol csak matracokat es takarokat latunk valahol fotelek es asztalok is vannak, valahol TV is (eddig harom helyen lattam a kb. 100 hely kozul). A kisebb gyerekek egesz nap szomszedaikkal jatszanak a friss levegon, a nagyobban vagy delelott vagy delutan iskolaban vannak, utana pedig probalnak penzt szerezni: vagy a piacon arulnak vagy alkalmi munkat vegeznek, valaki fat farag, valaki kovet tor, stb.
A felnott lakossag koreben nagy a munkanelkuliseg, mindenki ugy probal megelni ahogy tud. . A fovaros nagy resze termekeit arulja az utcak, utak melletti kis butikokban vagy bodekban, illetve amennyiben autohoz tud jutni, es mivel nincs tomegkozlekedes, un. iranytaxizik (errol majd kesobb).
Hosszunak tuno napunk utan tertunk vissza az epitkezesre, ahol csapatunk talalkozott es mentunk el France rokonaihoz vacsorazni. France anyukai (ket felesege volt apukjanak) Majd jolakottan interneten torteno feladatainkat igyekeztunk?remekul foznek elvegezni. Sok helyen van cyber vagy internet café, es sokan is veszik mindig igenybe, legalabbis amikor mi ott vagyunk, mindig tomve vannak ezek a helyek. :) A net nagyon lassu, foleg, amikor aramszunet van a keruletben