Útinaplók
Afrika mindenkiben más nyomot hagy. Nincs két egyforma ember, aki ugyanúgy mesélné el mindazt, amit itt látott, átélt. Útinaplónkból megtudhatja, kire milyen hatást gyakorolt ez a különleges ország, a maga egyedi, utánozhatatlan kultúrájával, meseszép tájaival. A humanitárius turizmus résztvevői éppúgy megosztják gondolataikat, érzéseiket, tapasztalataikat, mint azok, akik az Alapítvány munkája kapcsán már hosszabb ideje itt tartózkodnak.
Marcius 22.
2006. március 22.
Forro napunk volt. Az epitkezes szepen halad a telken, mar szintezes befejezodott, a tantermek alapjait astak.
A mai napunk legerdekesebb idopontja az ejfel utani idoszak volt:) Nagy meleg leven (ez nem is jo kifejezes) a hazban senki nem tudott aludni, igyekezett friss vizzel enyhiteni meleget. Azonban ejszaka nem volt viz meg aram sem, bar ez utobbit nem is hianyoltuk.:)
Ejfel magassagaban egy helyi karizmatikus gyulekezet kezdte el erdekes szertartasat. Eleinte visszafogodtabb enekeket hallottunk, a mar az altalunk is imert ?repertoarbol?: nagyon sokfele hallunk enekszot, es vannak kozkedvelt, sokat nekelt kereszteny enekek. Azonban ezt lassan az utemes dobolas, tapsolas valtotta fel, meg-megszakitva par perces kozos imaval: az emberek egyszerre beszeltek, mintha eksztázisban lettek volna, utana megint enek, majd ima. Kb. 1-2 oraig tartott ez. Mi egeszen elfaradtunk a vegere, szerencsere ok is, igy befejeztek.
