2006. március 24.

Az epitkezesen ismet orommel lattuk, hogy munkasaink jol haladnak: a falak alapjait rakjak ki kovel. Mikor odaertunk, erkezett ujabb 20 tonna homok, mivel az elozo adag mar elfogyott. A kocsirol ?kiontott nagy halom homoknak a gyerekek orultek a legjobban
Az epitkezes megtekintese utan a varosban kellett elintezni fontosabb dolgokat. Kozben Mishkaval beneztunk az itteni muveszeti piacra. Erdekes volt, hogy mindenki nekem probalta eladni portrekajat: Madame, Madame, ez es ez van, ennyiert adom.:)
Most csak felterepezo elozetes szemleleodesre mentem, igy csak pardolognak kerdeztem ra az arara, de ugy latom, lehet alkudni. Egy csontcsattot pl. 2000 kongoi franc-ert szeretett volna eladni egy arus, mire csunyan neztem ra, megkerdezte, mennyiert viszem :) Szeretek alkudni, igy azt hiszem, itt jol jon majd ez.
Mishkaval ellatogattunk munkahelyere, a Szocialis Miniszteriumba es Tovabbkepzo Kozpontba is. Megismerkedtem egy holggyel, aki Mozambikan misszionarius, vagy egy ferfival, aki a gyerkkatonakkal foglalkozik, egy masikuk pedig a shegekkel, azaz utcagyermekekkel.
Sanyi mar harmadik napja fekszik, talan napszurast kapott. Most mar jobban van, etvagya is megjott. Nagyon orulunk gyogyulasanak, agodtunk erte.
Penteki napunkat oriasi esovel, viharral es aramszunettel (igy gyertyafenyes vacsoraval:) zartuk