2006. március 30.

Harmadik hete vagyunk Kongo fovarosaban. Ma ismet melegrekord volt, homerok nincsenek, de 40 fok korul lehetett a homerseklet.
Reggel egy asztalossal talalkoztunk, aki a hetvegi ?aszalasi projekt?-hez keszit aszalodeszkat. Szombat reggel ugyanis videkre utazunk, tobb helyi iskola diakjat bevenni iskolaztatasi rendszerunkbe, illetve a helyieknek aszalasi technikakat szeretnenk bemutatni. Ezt kovetoen az epitkezesre mentunk, ahol a falazast kezdtek el munkasaink. Beszelgettunk veluk, jokedvuen dolgoznak, megmutattak, hogy milyen az itteni falazasi technika, korbevezettek ismetelten.
Miskaval es Sanyival az iskolaba mentunk at, ahol kb. 30 uj, tamogathato gyermeket fotoztunk le az osztalyfonokok segitsegevel, es ezekkel a gyerekekkel kerdoivet is kitoltettunk, beszelgettunk veluk. Majd Lolo is csatlakozott hozzank, gyalogosan mentunk szallashelyunkre, ahol delutan ismet maratoni kuratoriumi megbeszelesre kerult sor, ahol atbeszeltuk az alapitvany ugyeit. Ezt kovetoen feldolgoztam a ma lefotozott gyermekek kepeit es adatlapjait.
Este France anyukaihoz mentunk vacsorazni-ez mindig unnepnapnak szamit: remekul foznek.:)

Kiegészítés a naplóhoz

A jelenlegi misszión négyen veszünk részt: Magdi, Sanyi, France és jómagam, Lincsi. Napjainkat általában a feladatokat megosztva, egymástól függetlenül töltjük. A naplót Magdi vezeti, így egy picit kimaradt munkánk azon részének bemutatása, amit France-szal végzünk. Minden napot az építkezésen kezdünk. Körbejárjuk, vizuális eszközökkel rögzítjük. Megbeszéljük a feladatokat, az ütemezést a mérnökkel, megszervezzük adott napra az alapanyag beszerzést, France a napi várható kiadásoknak megfelelően ellátja pénzzel a mérnökünket. Utána általában a belvárosban folytatjuk napunkat, tárgyalásokat folytatva, finanszírozást keresve, adminisztrációs ügyeket intézve, az alapítvány folyó ügyeit koordinálva stb. Azt gondolom, bár France szívesebben lenne az építkezésen és húzná a falakat lelkesen a többiekkel, én pedig Magdiékkal tartanék az iskolába, ez ? a talán kevésbé látványos és érdekes részterület ? is a munkánkhoz tartozik.

Az építési alapanyagok árait tekintve, személyesen járunk utána és tárgyaljuk le a kő, a homok, a cement és a tégla árát többek között. 1 zsák cementet 8.20 USD-ért veszünk, szállítási költség nincs. A cement piaci ára 9-10 körül mozog szállítás nélkül. Az új tervet alapul véve célunk hazautazásunk előtt letárgyalni a legnagyobb mennyiségben megvásárlásra kerülő anyagok árait és bejáratni a beszerzést, hogy hazamenetelünk után képviselőnk a továbbiakban is a megbeszélt áron szerezze be az anyagokat.

A tárgyalásokon általában hárman veszünk részt, Lincsi, France és kongói képviselőnk, Lousion. Lincsi a hitelesítő fehér szerepét tölti be. Szomorú realitás, de szép számmal léteznek olyan helyi szervezetek, melyek nagy szavai és hangzatos célkituzései mögött nincs gyakorlati megvalósulás. Igy a lehetséges partnerek is szkeptikusak kicsit, de egy európai munkatárs jelenléte az úgy komolyságát és hitelét hangsúlyozza. Madame Laisser-passernek is hívnak, mert egy fehér jelenlétével, ez idegen, furcsán csengő név hallatán a kapuk kitárulnak, a portán vagy protokollnál nem váratnak sokat, és viszonylag könnyen és rövid idő alatt, felsővezetői szinten az illetékes elé tudjuk tárni mondanivalónkat. A téma rendszerint az alapítvány tevékenysége, illetve az iskolaépítési projekt, illetve az ezzel kapcsolatos kooperációs illetve partnerlehetőségek a két fél között. Ez sokféle módon megmutatkozhat: különleges árengedménnyel, előnyös szállítási feltételekben, bérleti díjakban, kapcsolattőkében, ötletnyújtásban, sőt akár támogatásban is. A követ, cementet, téglát stb. mind jó áron sikerül beszereznünk.